•     
image

MERT A FIÚKÉ A RÓZSASZÍN ÉS A LÁNYOKÉ A KÉK!

Bármilyen hihetetlennek is tűnik ez első hangzásra, de ez így volt igaz.

A babaszínek történetéről annyit tudunk, hogy a XIX. századig a fiúkat és a lányokat egyformán öltöztették, mindkettőre kis fehér ing, a „pendely” került, egészen egyszerűen praktikus okokból: ezt lehetett forró vízben rendszeresen mosni.

Majd a 19. század közepén – valószínűleg Angliából kiindulva – terjedt el az az irány, hogy a fiúk színe a rózsaszín a lányoké pedig a kék lett.

A rózsaszínt a piros változataként az erő, a dominancia, a férfiasság kifejezőjének tartották és mivel a férfiak a hadseregben vörös egyenruhát viseltek, a fiúkat ennek megfelelően kicsiny férfiaknak öltöztették. A kék színt a nyugalommal, az ég színével, a gyengédséggel hozták összefüggésbe, így került ez a lányokhoz.

A Time magazin még 1927-ben is ezekről az irányvonalakról ír, majd valamikor a 20-as és 40-es évek között máig ismeretlen okokból megfordul ez az irány: a két világháború között a kék színhez már a férfiasság fogalma társul, a rózsaszín meg a nőiesség, finomság kifejezőeszköze lesz.

A legtöbb babaholmi a mai napig ezekben a színekben készül, a hagyomány tehát tartja magát - mi pedig örömmel öltöztetjük csemetéinket ezekbe a finom, kedves szép színekbe.